A nagyszülők részvételét általában a gyermek nevelésében számos tényező határozza meg, amelyek között megkülönböztethetünk:
- a nagymamák foglalkoztatása (beszélni fogunk róluk, mivel a nagymamák, akik a legtöbb esetben foglalkoznak neveléssel) - ha a nagymama fiatal, energikus és nem hajlandó elhagyni a munkáját, az unokáival való kommunikációja rendszerint heti és hétvégi sétákat és találkozókat jelent. A nagymamák-nyugdíjasok érthetően sokkal több időt adhatnak a csecsemőknek;
- lakóhely - jelentős szerepet játszik, ahol a nagymamák élnek - egy lakásban egy fiatal családdal vagy egy másik városban. A távolságtartomány alapvetően arányos az unokák erősségével és intenzitásával;
- a nemzedékek kapcsolatai - sajnos, néha a szülõkkel való kapcsolatok nem feloldódnak, mert önmagukat elidegenítik, vagy kiszorítják a gyermekeik és ennek megfelelõen gyermekeik életébõl;
- a nagymamák személyes érdekei. Így például hazánkban szokás szerint a nagymamák mindig a legaktívabb szerepet töltötték be a fiatalabb generáció oktatásában - pénzügyileg segítettek, hétvégére és ünnepekre vitték, és így tovább. És például Európában nem fogadják el, és némelyik nő nemrég átvette ezt a tendenciát kultúránk feltételeinek. Ezek a nagymamák nem tartják szükségesnek, hogy áldozzák meg személyes életüket és karrierjüket unokáik érdekében.
Mindezen tényezők mindegyikénél sok előnnyel és funkcióval rendelkeznek az alkalmazásban. Ha a nagymama nem vesz részt az unokák oktatásában, itt minden egyszerű. Ez magánügy mindenki számára, és a gyermekeknek nincs joga arra, hogy ragaszkodjanak, és ne ítéljék el. Beszéljünk részletesebben azokról a helyzetekről, amikor a nagymamák részvétele a legközvetlenebb és legaktívabb.
Előnyei és hátrányai a "nagymama" oktatás
Mint minden helyzetben, a gyermekek oktatásában a nagymamáknak vannak előnyei és hátrányai. Kezdjük a kétségkívül pozitív oldalak listájával:
- a gyermek mindig gondoskodik róla, a nagymama gondoskodik róla, hogy kivegye őt a kertből, az iskolából, üljön le a leckékbe, táplálja és így tovább. Ebben az esetben a szülők biztonságosan dolgozhatnak és nem aggódhatnak. Ezenkívül nincs szükség arra, hogy egy dajkát béreljen, és fizesse meg a pénzt, ezért a család költségvetésében irreleváns. De ezek mind utilitarista pillanatok;
- egyes pszichológusok szerint a nagymamáknak nincs megítélésük, szemben a szülőkkel, akik folyamatosan hasonlítják össze gyermekeiket másokkal, és nagy igényeket támasztanak rájuk;
- a nagymamák egy gyermek helyére helyezhetik magukat és "beszélhetnek" vele egy nyelven, mert képesek arra, hogy elfogadják, ahogyan ők maguk nem vonják magukba a saját problémáikat és ambícióikat;
- a nagymamák által nevelt gyermekek különböznek magasabb önbecsülésű társaikkal, ami biztosan segít nekik az életben;
- a "nagymama" unokái szellemi fejlődésében gyakran a társaik előtt állnak.
De nem minden olyan egyedülállóan sima, negatív pillanatok is vannak:
- egyes tanulmányok szerint a nagymamák által felnevelt gyermekek önzőek és néha ellenőrizhetetlenek;
- nagymamák - egy teljesen más nemzedék képviselői, tehát ha felnőtt unokák oktatását vállalják, az érthetetlenség, sőt a konfliktusok nagy valószínűséggel;
- A legnagyobb veszély, ami egy olyan családban rejlik, amelyben a nagymamák nevelik az unokákat, ellentétes nézetek a nevelésről. Ha a gyermek folyamatosan visszahúzódik, és össze nem egyeztethető egymással, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a gyermek zárt és ideges lesz.
Természetesen a nagymamáknak a gyermek nevelésében való részvételének kérdésében sok más olyan pillanat létezik, amely elsősorban a család és a személyes tulajdonságok függvénye. Ezért az intézkedéssel és a részvétel mértékével kapcsolatos valamennyi döntést egyedileg kell kezelni.