Az iskolában való tanulás hosszú és összetett folyamat. A gyermek az első osztályba lép, még mindig nagyon kicsi, és már majdnem felnőttnek fejezi be az iskolát, miközben mögötte szilárd tudáscsomagot kapott. Ezt a tudást fokozatosan, évről évre fel kell halmozni, folyamatosan meg kell ismételni az átvett anyagot és új információkat kell elsajátítani.
A ma alkalmazott pedagógiai módszerek számos és változatos. Minden jó tanár arra törekszik, hogy megtalálja a diákok megközelítését, ami különösen fontos azok számára a gyerekek számára, akik csak a tudás útjára léptek. Az egyik ilyen módszer a probléma megközelítése a fiatalabb iskolák tanításában. Ez a következőkből áll: a gyermekeket nemcsak arra kérték, hogy hallgassanak és emlékezzenek rájuk új információra, hanem saját következtetéseikre is a tanár által felvetett probléma megoldásának folyamatában.
A probléma alapú tanulás ezen módszere bizonyult az általános iskolában, hiszen sok első osztályozó nehézséget jelent az iskolai oktatásban alkalmazott "iskolai oktatás" formájától a "komoly" iskoláztatásig, és a problémás tanulás bizonyos mértékig hasonlít a játékhoz. Ezenkívül itt minden gyerek aktív pozíciót tölt be, és önállóan próbálja megkeresni a választ, vagy megoldja a problémát, nem csak ül az asztalnál, és megfoghatatlanul megragadja az anyagot. Röviden, a problémaképzés progresszív és hatékony módja a gyermekek szeretetének és a tudáskeresésnek.
A problémamegképzés pszichológiai alapjai
Ennek a módszernek a főbb pszichológiai feltételei a következők:
- a diákok a lehető legmagasabb szinten járnak el, de a tanár felügyelete alatt;
- a feladatok változó összetettségűek lehetnek, de minden bizonnyal megvalósíthatóak;
- a hallgatók ismereteinek szintjét a már áthaladt anyag alapján végzik;
- a képzés célja nem csak a témák elsajátítása, hanem a tevékenység megakadályozása, és a vágy, hogy megoldja a problémát.
A problémamegoldás szakaszai és formái
Mivel a problémamegképzés módszertana szorosan kapcsolódik az aktív gondolkodási tevékenységhez, folyamatát a megfelelő szakaszok formájában is bemutathatjuk:
- A gyermek megismerkedik a problémával.
- Elemzi azt, és azonosítja azt a problémát, amely megoldást igényel.
- Ezután a probléma megoldásának folyamata közvetlenül következik.
- A hallgató következtetéseket von le, és ellenőrizze, helyesen oldotta-e meg a hozzárendelt feladatot.
A problémaképzés egyfajta kreatív folyamat, amely megváltozik a hallgatók fejlettségi szintjével. Folytatás a
- A "tudományos kreativitás" a tanár és a diákok együttes munkája, akik új törvényeket és tételeket tárnak fel maguk számára, tanulmányozzák az elméletet;
- A "gyakorlati kreativitás" a bevett elméleti tudás alkalmazása a gyakorlatban, a tanár által meghatározott feladat megoldásának folyamata során;
- "Művészi kreativitás" olyan kreatív keresés, amely irodalmi kísérleteket, rajzot, zenei gyakorlatokat, különböző játékokat stb. Eredményez.