Érzelmi tompaság

Az érzelmi tompaság pszichiátriai szindrómáját "érzelmi dulaságnak" vagy "érzelmi elszegényedésnek" is nevezik. Az ilyen állapotot az érzelmek szintjének csökkenése, a kifinomult érzések és tapasztalatok csökkenése jellemzi. A személy megtartja a primitív reakciókat és az érzelmek megnyilvánulását, amelyek csak az alapvető ösztönök kielégítésével társulnak, de a mély érzelmi tapasztalatok eltűnnek.

Az érzelmi tompaság megnyilvánulása és okai

Az érzelmi ostobaság túlzott hidegséget mutat az emberek felé, az őszinte együttérzés és az empátia hiánya még közeli hozzátartozók és barátok számára is. Extrém patológiás esetekben a páciens teljes érzelmi pusztulást, abszolút közömbösséget, az "érzelmek bénulása" határvonalát jelenti.

Az emberekkel kapcsolatos érzelmi ostobaság okát súlyos mentális zavarok okozzák, leggyakrabban az agykéreg fiziológiai vagy szerves patológiái. Az ilyen mentális zavar jellemző a skizofrénia kezdeti szakaszaira. Ennek az állapotnak a veszélye a teljes közömbösség és közömbösség fenyegetésében rejlik, vagyis az érzelmi kapcsolat abszolút elvesztésével a körülöttünk lévő világgal.

A skizofrénia kialakulásában a betegeknél az érzelmi élmények és érzelmek fokozatos fokozódása jelentkezik. Gyakran a hidegség és a közömbösség fokozása során a páciens a pszichiátriában ismert "extrém sebezhetőség", a "fa és az üveg jelensége" néven ismert szindrómát jelent.

Ez a tényező annak a ténynek tulajdonítható, hogy a schizoid típusú emberek rosszul fejlettek a mentális védekezésben, és sebezhetősége védő reakció, amely ellensúlyozza érzelmi hidegségét. A skizofrénia mellett az érzelmi érzelmi lelassulás kialakulásának oka is traumás agykárosodás és depresszió .

Az érzelmi zavartság kezelése attól függ, hogy milyen okok adódtak annak előfordulásához. Ha ez a szindróma a kisgyermekeknél fordul elő, szükség van a gyermek pszichiáter segítségére. Az orvostudomány és a pedagógia keresztezésében kifejlesztett modern módszerek lehetővé teszik a gyermek állapotának beállítását és összehangolását.

Egy felnőttnél a kezelésnek az agy és a központi idegrendszer vizsgálatával, a viselkedési tényezők tesztelésével és elemzésével kell kezdődnie. Csak az összes tényező elemzésén alapulnak a kezelés, amely a betegség formájától és mértékétől függően hosszú távú lehet.