A psziché tanulmányozásának módját először J. Locke bizonyította. A technika a saját psziché megfigyelésére szolgál standardok és eszközök használata nélkül. Ez magában foglalja a saját tevékenységünk személyiségének alapos tanulmányozását és megismerését: gondolatokat, érzéseket, képeket, gondolkodási folyamatokat stb.
A módszer előnye, hogy senki sem tudja jobban ismerni az embert, mint maga. Az introspekció fő hátrányai a szubjektivitás és az elfogultság.
A 19. századig az önmegfigyelés módszere volt a pszichológiai kutatás egyetlen módja. Akkoriban a pszichológusok a következő dogmákra támaszkodtak:
- tudatos folyamatok nem ismeretesek kívülről;
- a tudati folyamatok csak a szubjektum számára nyilvánulhatnak meg.
Valójában az introspekció és az introspekció módszerét J. Locke filozófus gyakorolta. A tudás valamennyi folyamatát kétféleképpen osztotta fel:
- A külvilág tárgyainak megfigyelése.
- Reflection - belső elemzés, szintézis és egyéb folyamatok, amelyek a külvilágtól érkező információk feldolgozását célozzák.
Az introspekció módszerének lehetőségei és korlátai
Az introspekció módszere nem ideális. A kutatás során bizonyos akadályok merülhetnek fel:
- a mentális önkontroll módszere nem minden ember tulajdonában van, célzottan képzett, és a gyermekek pszichéje teljesen hozzáférhetetlen a kutatáshoz;
- a módszer funkcionális haszontalansága;
- ellentmondásos eredmények;
- az introspekciós módszer szubjektivitása.
A korlátozások okai:
- A folyamat végrehajtásának és ezzel egy időben történő megfigyelésének lehetetlensége miatt szükséges a folyamat bomlási folyamatának megfigyelése.
- A tudatos szféra ok-okozati összefüggéseinek felfedezésének bonyolultsága, mert elemezni és tudattalan mechanizmusokat: megvilágosodás, emlékezés.
- A reflexió hozzájárul a tudat adatainak elhomályosításához, torzulásához vagy eltűnéséhez.
Az analitikus introspekció módszerét a pszichológusok írják le, mint a dolgok észlelését a szerkezeti elemi érzékeléseken keresztül. Ennek az elméletnek a hívei kezdtek struktururistáknak nevezni. A koncepció szerzője az amerikai pszichológus, Titchener volt. Tézisei szerint az emberek által érzékelt legtöbb téma és jelenség érzelmi kombináció. Így ez a vizsgálati módszer olyan mentális elemzés, amely egy személy által szervezett önmegfigyelést igényel.
A szisztematikus introspekció egy módja az egyén tudatának szomorú tapasztalatokkal, azaz érzékekkel és képekkel történő leírására. Ezt a technikát a Külső Pszichológus a Würzburg-iskola követője írta le.
Az introspekció módszere és az introspekció problémája
Az introspecizisták felajánlják a folyamatok mögötti fő folyamatok és önmegfigyelés elméjét. Az introspekció problémája az, hogy egy személy képes csak a számára nyitott folyamatok megfigyelésére. Az introspekció módszerével ellentétben az introspekció a különféle jelenségek termékére utal, a rendszeres kapcsolatok helyett. Jelenleg a pszichológia introspekciós módszert alkalmazza a hipotézisek tesztelésére és az elsődleges adatok gyűjtésére szolgáló kísérleti módszerrel együtt. Csak adatgyűjtésre használják, további értelmezés nélkül. Az észlelés a legegyszerűbb mentális folyamatokon keresztül történik: reprezentáció, szenzáció és egyesületek. Az önjelentésben nincsenek speciális technikák és célok. Csak a vizsgálódás tényeit tekintjük további elemzésnek.