Kaposi Szarkóma

A Kaposi-szarkóma a vér és a nyirokerek elszaporodása, valamint a bőr, a belső szervek és a nyálkahártyák károsodása által okozott szisztémás betegség. Leggyakrabban ez a betegség a 38-75 év közötti embereknél fordul elő, míg a férfiak szexuális betegsége nyolcszor nagyobb valószínűséggel fordul elő, mint a nők. Afrika lakói a leginkább hajlamosak a patológiákra.

Kaposi-szarkóma okai

Most már bebizonyosodik, hogy a betegséget a 8. típusú herpeszvírus aktivitása okozza, amelynek átvitelét szexuális úton, nyálban vagy vérben végzik. A vírus azonban csak akkor aktiválható, ha a test védelmi funkciói rosszabbodnak.

A következő népességcsoportok veszélyeztetettek:

Ha a Kaposi-szarkóma HIV-ben található, akkor az AIDS-szel diagnosztizált betegek. Csak gyengített immunitás esetén a vírus aktívan fejlődik, ami ezt az onkológiai megbetegedést okozza.

Kaposi-szarkóma tünetei

A kóros folyamat az ilyen nyilvánvaló jelek megjelenésével jár:

A nyálkahártyák elváltozásai esetén a patológiát ilyen tünetek kísérik:

Ha a szájüreg károsodása észlelhető Kaposi-szarkómában, a beteg úgy érzi:

Kaposi-szarkóma diagnózisa

Még akkor is, ha egy emberi herpeszvírus-8 vírust észleltek, akkor túl korai lenne a Kaposi-szarkóma és annak jövőbeli fejlődéséről beszélni.

A diagnózis csak az ilyen eljárások elvégzése után tehető meg:

Kaposi-szarkóma kezelése

A terápia magában foglalja az immunitás helyreállítását, a herpeszvírus elleni küzdelmet és a kiütések kiküszöbölését célzó tevékenységeket. A gyógyszerek szedése során a bőrdaganatok önmagukban eltűnnek. A betegek hozzárendelése:

Hányan élnek Kaposi-szarkómával?

Az akut formát a gyors szervek és a belső szervek bevonása jellemzi. Kezelés hiányában a halál előfordulhat a betegség kialakulása után hat hónappal. A szubakut formában a halál 3-5 év múlva következik be. Krónikusan a várható élettartam elérheti a 10 évet vagy többet.