A külső női nemi szervek anatómiája és fiziológiája
A pubis a hasfal legalacsonyabb része, és egyfajta magasságot képvisel. Ez magában foglalja a magányos artikulációt, és nagy mennyiségű zsírnak köszönhetően védő funkciót valósít meg. A pubertás alatt a pubis hajjal van borítva.
A nagy szájperemek a bőr párosított gyűrődései, amelyek korlátozzák a szexuális hézagokat mindkét oldalon. Rendszerint pigmentált, jól kimutatott szubkután zsírréteget tartalmaz. Elülső, záró, elülső tapadású, hátulról elölről, amely közvetlenül az anusra hat.
A kis kisgyermek is valójában nem más, mint a bőrtöredékek. Ezek a nagy ajkak belsejében helyezkednek el, és teljesen fedettek velük. Az elülső kis ajkak a csiklóban haladnak, és a nagy szájjal való összefonódás mögött.
A Clitoris belső szerkezete a férfi pénisz analógja, és olyan üreges testekből áll, amelyek a szexuális közösülés során felhalmozódnak és megnövelik a méretét. A klitorisz nyálkahártyája idegekkel, edényekkel, izzadsággal és ezekkel együtt, faggyúmirigyekkel gazdagodik, amelyek smegma kenőanyagot termelnek.
A himnusz egy vékony nyálkahártya, amely védi a belső szerveket és a hüvelyt. Az első szexuális érintkezésnél a lép lép fel (defláció), melyet kismértékű véráramlás kísér. Ezt követően a nő csak a himnusz maradványait tartja fenn az úgynevezett papilla formájában.
Milyen belső női nemi szervek szerkezete és funkciói vannak?
A hüvely alakjában olyan üreges csőhöz hasonlít, amelyen keresztül a külső és belső nemi szervek kommunikálnak. Az átlagos hossza 7-9 cm, az együttélés és a szülés ideje alatt pedig nagyszámú összecsukott réteg jelenléte miatt növekszik.
A fő női nemi szerv a méh, meglehetősen összetett szerkezetű. A megjelenés úgy néz ki, mint egy körte. 3 osztályból áll: test, nyak és nyak. A méh falai jól fejlett izomréteggel rendelkeznek, ami lehetővé teszi, hogy a terhesség alatt könnyen növekedjen.
A méhnyak vagy a petevezetékek olyan párosított szervek, amelyek közvetlenül a méh testéből távoznak.
A petefészek páros mirigyek, amelyek fő funkciója az ösztrogének és a progeszteron szintézise. A munkájukból gyakran a reproduktív rendszer általános állapota is függ.
Így azt mondhatjuk, hogy a női nemi szervek struktúrája helyes, de az emberi anatómia esetében gyakran lehetséges eltérések, amelyek mind a hereditásnak, mind a test külső tényezőinek köszönhetőek.