A "hemolitikus anémia" kifejezés különböző veleszületett, örökletes és szerzett betegségeket gyűjtött össze. Az autoimmun hemolitikus vérszegénység például olyan jelenség, amelyben az immunrendszer elkezd önmegsemmisíteni a saját vörös vérsejtek egészséges sejtjeit. Ez azért történik, mert elvész a potenciálisan veszélyes idegen testekre.
Az autoimmun hemolitikus anémia okai és tünetei
Általánosságban elmondható, hogy az immunrendszer ilyen jellegű meghibásodása miatt a szakemberek hátráltatják, ezért a betegség a kezelés végéig idiopátiás marad. Gyakran előfordul olyan problémák hátterében, mint:
- akut leukémia;
- lupus erythematosus ;
- lymphocytás leukémia (krónikus formában);
- a máj cirrhosis;
- májgyulladás;
- reumás ízületi gyulladás.
Az autoimmun hemolitikus anémia tünetei a betegség formájától függően jelentéktelen mértékben változhatnak. A betegség leggyakoribb megnyilvánulása a következő:
- súlyos gyengeség;
- légszomj;
- szívdobogás;
- hőmérséklet-ugrás;
- a bőrszín megváltozása (egyes betegeknél az epidermisz citrom árnyalatú);
- fájdalom a mellkas területén;
- olyan kiütés, amely könnyen összekeverhető a csalánkiütéssel;
- viszketés.
A diagnosztikai vizsgálatok ebben az esetben a vérben megnövekedett bilirubin analízisében a lépben és a májban bekövetkező növekedést mutatnak.
Az autoimmun hemolitikus anémia kezelése
A legtöbb beteg előírt glükokortikoid hormonokat. Segítenek elnyomni az immunrendszer működését és megelőzni a vörösvérsejtek további felszámolását. Az orvosok is írhatnak antidepresszánsokat.
Bizonyos esetekben szükség lehet vérátömlesztésre vagy májátültetésre az autoimmun hemolitikus anaemia negatív következményeinek megelőzése érdekében.