Antibiotikus kezelés

Egyes betegségek kezelése kötelezővé teszi a helyi vagy szisztémás antibakteriális terápia kötelező alkalmazását a fertőző és gyulladásos folyamatok kórokozóinak aktivitásának elnyomására.

Az antibakteriális terápia alapelvei

Az antibiotikumok csoportokba és osztályokba sorolhatók, amelyek az aktivitási spektrumban, a farmakodinámiás és a farmakokinetikai tulajdonságokban különböznek. Az antibiotikumok célja és az adott gyógyszer kiválasztása több kritériumon alapul. Tekintsük a legfontosabbakat.

Szigorú bizonyíték

A modern antibakteriális terápia csak akkor végezhető el, ha a szervezetben fertőző folyamat jelei vannak, amelyek valószínűleg vagy bizonyítottan bakteriális jellegűek. Az antibiotikumok ésszerűtlen bevitele a mikroflóra rezisztenciájának növekedéséhez és a nemkívánatos reakciók fokozott kockázatához vezet. A profilaktikus antibiotikum terápia csak akkor megengedett, ha:

A fertőzés kórokozójának azonosítása

A hatóanyagot figyelembe kell venni a specifikus kórokozókkal szembeni antimikrobiális aktivitásának mértékét figyelembe véve. Ehhez bakteriológiai vizsgálatot végeznek, amely lehetővé teszi a kórokozó és a meglévő gyógyszerekre való érzékenységének megállapítását. Ilyen elemzés nélkül antibiotikumot írnak elő, figyelembe véve a legvalószínűbb kórokozókra és azok rezisztenciájára vonatkozó regionális adatokat.

Az antibiotikum adagjának dózisa, útvonalai és gyakorisága

Mindezeket a tényezőket attól függően választjuk meg, hogy a gyógyszer képes-e létrehozni a szükséges koncentrációkat a fertőzés gócaiban.

A klinikai hatás értékelése

Ezt a vizsgálatot a kezelés megkezdése után 2-3 nappal kell elvégezni. A mérgezési szindróma visszaszorulása, a testhőmérséklet csökkenése, az egészségi állapot javulása miatt tisztázni kell a diagnózis helyességét, az antibiotikum változását.

Az antibiotikum terápia szövődményei

Az antibiotikumok szedése következtében a következő szövődmények fordulnak elő leggyakrabban: